A haszid zsidó közösség Magyarországon
Kelet-Európában, a 18. század közepén jött létre a haszidizmus, amely a zsidóság egyik vallási és spirituális áramlata. Báál Sém Tov néven vált ismertté Izrael ben Eliezer, a mozgalom alapítója, aki az isteni jelenlét közvetlenségére és az Isten iránti szeretetre fókuszált tanításaiban. A haszidizmus Magyarországon is jelentős hatást gyakorolt a zsidó közösségekre, különösen a 19. és a 20. században.
Magyarországon a haszidizmus terjedése főként Galíciából indult, ahol a mozgalom már korábban is jelentős jelenléttel bírt. Az első haszid közösségek a mai Északkelet-Magyarország és Dél-Szlovákia területén jöttek létre. E területeken nagy létszámú zsidó közösségek éltek, akik fogékonyak voltak a haszid tanításokra.
A magyarországi haszidizmus történetének egyik kiemelkedő alakja Joel Teitelbaum, a szatmári rebbe volt. A szatmári közösség vezetője Teitelbaum rabbi volt, aki a 20. század első felében töltötte be ezt a szerepet.A haszidizmus egyik központjaként Szatmárnémeti (Satu Mare) Magyarországon és Erdélyben ismert, és a szatmári haszidok napjainkban is kulcsszerepet töltenek be a nemzetközi haszid közösségekben.
A magyarországi haszidizmus többféle irányzatból állt, és ezek közül több is jelentős hatást gyakorolt a helyi zsidó közösségekre. Ezek közé tartozott például a belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzat is. A belzi, a munkácsi és a spinkai irányzatok mind sajátos vezetőkkel és tanításokkal rendelkeztek, amelyek jelentős hatással voltak követőik vallási és szellemi életére.
A magyarországi haszid közösségeket a második világháború és a holokauszt tragédiája súlyosan érintette. A zsidó lakosság jelentős része, köztük sok haszid, elpusztult a náci koncentrációs táborokban. Azok, akik túlélték a holokausztot, közül sokan elhagyták Magyarországot, és új életet kezdtek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.
A haszidizmus Magyarországon továbbra is létezett, még a holokauszt után is, noha jelentős mértékben csökkent. A holokauszt után kisebb haszid közösségek kezdtek újjáéledni, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet újjáéledésével ezek a közösségek is jelentős megerősödést mutattak. A haszid hagyományok ápolása továbbra is él Budapesten, ahol több haszid imaház és közösség működik. Ezek a közösségek bár kicsik, szoros kötelékben élnek és aktívan részt vesznek a magyarországi zsidó vallási életben.
A magyarországi haszidizmus jelentősége ma is nyilvánvaló, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. Bár az elmúlt évtizedekben a haszid közösségek létszáma csökkent, a mozgalom továbbra is jelentős szereplője a zsidó vallási életnek Magyarországon. A haszidizmus tanításai és szellemisége a mai napig hatással vannak a magyarországi zsidóságra, és gazdagítják a zsidó vallási élet sokszínűségét.
jews